|
Dr. Deres László |
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
PARP-gátlók hatásának elemzése cardiomyocyta sejtkultúrában, izolált szívperfúziós és in vivo coronaria ligációs modellen |
|
Tanulmányozzuk, hogy egyes poli(ADP-ribóz) polimeráz gátló vegyületek milyen molekuláris mechanizmussal képesek a myocardium ischaemia-reoxigenizáció okozta károsodását kivédeni. A PARP-gátlók hatását cardiomyocyta sejtkultúrában (hidrogén-peroxid okozta oxidatív stressz), izolált szívperfúziós és in vivo coronaria ligációs modellen (ischaemia-reperfúzió okozta oxidatív stressz) fogjuk elemezni. Vizsgáljuk az így létrehozott oxidatív stressz hatását a myocardium energia metabolizmusára, a szív funkcionális teljesítményére, a kialakuló infarktus nagyságára, a fehérje oxidációra, valamint a lipid peroxidációra. A fenti kísérletek során nyert sejt-, illetve szövetminták Western blot analízisével vizsgálni kívánjuk a MAP-kináz rendszer (ERK, JNK, p38-MAPK), valamint a PI3K–Akt jelátviteli útvonal aktiválódását és az alkalmazott vegyületek erre gyakorolt hatását. Az ischaemia-reperfúzió által beindított gyulladásos folyamatokkal kapcsolatban az NF-B, Cox-2, iNOS enzimek működését és a gyulladásos citokinek felszabadulását vizsgálnánk a gyógyszeres kezelés vonatkozásában. Az intracelluláris jelátviteli folyamatok elemzése az említett oxidatív stressz modellekben a PARP-gátlók hatásmechanizmusának eddig még feltáratlan aspektusait világíthatja meg. |
||
|
Dr. Endrei Dóra, Dr. Koltai Katalin |
I.sz. Belgyógyászati Klinika |
A krónikus vénás elégtelenségben és lábszárfekélyben szenvedő betegek életminőségvizsgálata |
|
Világszerte, de hazánkban is komoly népegészségügyi problémaként jelenik meg a krónikus vénás elégtelenség és a lábszárfekély is. Ezek az állapotok jelentősen befolyásolják a munkaképességet és az életminőséget is. Vizsgálatunk célja a krónikus vénás elégtelenségben és lábszárfekélyben szenvedő betegek életminőségvizsgálata életminőség kérdőív alkalmazásával kezelés előtti, illetve azt követő időszakban. A klinikai orvosi gyakorlatban az életminőség vizsgálata és értékelése arra irányul, hogy rövid, illetve hosszabb távon a betegség, illetve annak kezelése milyen hatással van a páciens fizikai jólétére, aktivitására, emberi kapcsolataira és lelki egészségére. A klinikai kutatásokban különböző szempontokból vizsgálják a betegségekkel összefüggő életminőségi változásokat, számos életminőség kérdőív terjedt el. Életminőségi profilt ad pl. az SF-36 kérdőív, összesített életminőségi mutató kiszámítását teszi lehetővé pl. az EuroQol kérdőív. Vizsgálatunk további célja a betegek klinikai állapotának változásának, az alkalmazott terápia hatékonyságot vizsgálata, a szöveti oxigéntenzió, lézer Doppler áramlás mérés, Duplex UH mérés szerinti paraméterek változásának követésével. |
||
|
Dr. Halmosi Róbert
|
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
PARP-gátlók, illetve antioxidánsok vizsgálata kísérletes szívelégtelenség modellekben |
|
A gazdaságilag fejlett országokban a szívelégtelenség prevalenciája egyre magasabb és a jelen terápiás lehetőségek mellett is magas a betegség mortalitása. Emiatt intenzív kutatások folynak újabb terápiás célpontok azonosítására. A szívelégtelenség modellezése patkányon különböző módszerekkel lehetséges. A LAD-ligatio regionális, isoproterenol subcutan alkalmazása pedig, diffúz subendocardialis myocardialis infarctust okoz, aminek hatására csökken a szív systoles funkciója. Nyomásterhelés miatt alakul ki szívelégtelenség spontán hypertenzív patkányokon, illetve aortaszűkítő beavatkozások (banding) után, ugyanakkor diffúz szívizom károsodást okozhatnak bizonyos cardiotoxicus vegyületek is, mint például az anthracyclin származékok. Meg kívánjuk határozni tehát, hogy a PARP-gátlók milyen molekuláris mechanizmussal képesek gátolni a krónikus szívelégtelenség progresszióját. Vizsgáljuk továbbá az egyéb antioxidánsok hatását is szívelégtelenség modelleinkben, illetve ezen molekulák hatásmechanizmusát. |
||
|
Dr. Halmosi Róbert, Dr. Deres László |
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
A myocardialis remodellingben szerepet játszó jelátviteli faktorok vizsgálata in vitro és izolált szívperfúziós modellben |
|
Tanulmányozzuk, hogy a krónikus stressz hatására bekövetkező myocardium átépülésben szerepet játszó főbb jelátviteli faktorok (MAP-kináz rendszer, PI3K–Akt-1, Jak/STAT, ...) aktivitásának befolyásolása milyen hatással bír az oxidatív sejtkárosodás kialakulásával szemben. Munkánk során a fenti faktorok gátlószereit adva vizsgáljuk a sejtek oxidatív károsító noxákkal (hidrogén-peroxid, ischaemia-reoxigenizáció) szembeni védekezőképességének változását cardiomyocyta sejtkultúrán. Emellett izolált szívperfúziós kísérletek során vizsgáljuk a fenti faktorok modulálásának hatását a myocardium energia metabolizmusára, a szív funkcionális teljesítményére, a kialakuló infarktus nagyságára, illetve az oxidatív sejtkárosodás egyéb markereire. A fenti kísérletek során nyert sejt-, illetve szövetminták Western-blot analízisével vizsgálni kívánjuk a többi jelátviteli út foszforiláltsági szintjének változásait. Az intracelluláris jelátviteli folyamatok elemzése az említett oxidatív stressz modellekben a remodelling folyamatának eddig még feltáratlan aspektusait világíthatja meg. |
||
|
Dr. Kenyeres Péter |
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
Vörösvérsejt deformabilitás mérése ektacitometriával. Módszertani felvetések. |
|
A hemoreológia a vér globális áramlási tulajdonságain felül az egyes alkotók egyedi tulajdonságait is vizsgálja. Az ektacitometria a vörösvérsejtek deformabilitásának jellemzésére alkalmas módszer. A mérés során meghatározzuk, hogy különböző, ismert nagyságú nyíróerők mekkora alakváltozást okoznak a sejteknél. Az eredményeket nem csak az intakt sejt fizikai tulajdonságai határozzák meg, hanem a sejtekkel való manipulációk okozta változások és a mérés körülményei is torzíthatják. A kutatás célja, hogy a módszertani csapdákat felderítsük. Olyan méréstechnikai sztenderdeket akarunk felállítani, melyek mellett az eredmények torzulása minimális. Emellett transzformációs eljárásokat is keresünk, melyek segítségével a különböző körülmények közt végzett mérésekből származó eredmények összehasonlíthatóak. |
||
|
Dr. Kenyeres Péter, Dr. Márton Zsolt, Dr. Tóth András |
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
Súlyos állapotú betegek folyadékháztartásának invazív és non-invazív monitorozása |
|
A súlyos állapotú betegek kezelése során az infúziós és diuretikus terápia révén erőteljesen beleavatkozunk a szervezet folyadékháztartásába, a beteg túlhidrálása és exsiccálása egyaránt előfordulhat. A folyadékegyensúly, folyadéktöltöttségi viszonyok megbízható monitorozása fontos, ám nehezen megoldható feladat. Az összfolyadék-egyensúlyon túl fontos a vízterek közti megoszlás ismerete is (pl. haramdik folyadéktérbe (oedema, hydrothorax, ascites) vizet vesztő, ám intravaszkulárisan hypovolaemiás betegek esete). Kutatásunk célja több non-invazív és invazív módszerrel nyerhető információk integrálásával, összehasonlításával egy biztosabb módszer kifejlesztése. Ilyen módszerek az általános folyadékbevitel és ürítés; az elektrolit bevitel és ürítés, test elektrolit szintek vizsgálata; hemorheologiai paraméterek változása; echocardiographiás paraméterek (vena cava inferior tágasságváltozás); vérnyomás/artériás nyomásgörbe monitorozása; impedancia kardiográfia; testösszetétel analizátor; invazív hemodinamikai monitorozás (PiCCO). A folyadékmonitorozást különböző betegcsoportokban tervezzük elvégezni. Kiemelt figyelmet kívánunk fordítani két betegcsoportra, ahol a fenti folyadékeltolódás gyakran előfordul: a septicus, valamint a szívelégtelen betegekre. Célunk a különböző terápiás beavatkozások hatásának lemérése is, mint infúziós kezelés (kolloid, krisztalloid, glukóz), diétás folyadékrestrikció vagy bevitel, diuretikus terápia, folyadéklebocsátás, vasopressor kezelés, inotróp kezelés (katecholaminok, levosimendan), intermittáló, illetve folyamatos ultrafiltrációs kezelés. Vizsgálni szeretnénk, hogy a beavatkozások hatására létrejött folyadéktérváltozások miként korrelálnak a beteg klinikai állapotának változásával. |
||
|
Dr. Kenyeres Péter, Dr. Sándor Barbara |
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
A cytokeratin-18 prognosztikus szerepének vizsgálata kardiovaszkuláris rendszert érintő patológiás állapotokban |
|
A citoszkeletális, intermedier filamentumokhoz tartozó cytokeratin-18 (CK-18) főként epiteliális és parenchymás sejtekben expresszálódik. Apoptózis során a CK-18-at a kaszpázok több helyen hasítják, és a fragmentumok a vérben kimutathatóvá válnak. Teljes hosszúságú CK-18 nekrózis során kerül a véráramba, míg hasított formája (caspase-cleaved cytokeratin-18 - ccCK-18) kizárólag apoptózis lezajlásakor szabadul fel a kaszpázok aktivitásának következményeként. A markerek prognosztikus szerepét olyan betegpopulációkban vizsgáljuk, melyek patomechanizmusában az akutan fellépő vagy a krónikusan fennálló hypoxia sejthalál folyamatok beindításához vezethet. Újraélesztés kapcsán kialakuló akut hypoxia és iszkémiás-reperfúziós károsodás a sejtek apoptotikus vagy nekrotikus halálát okozza. Hipotézisünk szerint a klinikai halál állapotában, a spontán keringés helyreállításáig bekövetkező nagyobb szöveti károsodás nagyobb funkcionális károsodáshoz, kedvezőtlenebb kimenetelhez és jelentősebb maradványtünetekhez vezet. A szisztémás szöveti károsodást a sejthalál mértékére utaló CK-18 és ccCK-18 szintekkel jellemezhetjük. Feltételezzük, hogy a markerek koncentrációja és kinetikája prognosztikai értékkel bírhat a reszuszcitációt követő mortalitás, illetve funkcionális károsodás előrejelzésében. Vizsgálni kívánjuk, hogy a CK-18, ccCK-18 szintek milyen összefüggésben állnak a rendelkezésre álló egyéb gyakran használt vitális és hagyományos laboratóriumi paraméterekkel. A preeclampsia az egész szervezetet érintő vaszkuláris endoteliális károsodásként fogható fel, mely megnövekedett kapilláris permeabilitáshoz, mikrovaszkuláris trombusokhoz és megemelkedett perifériás ellenálláshoz vezet következményesen rontva a magzati tápanyag-, és oxigénellátást. A rendellenes placentáció következtében kialakult károsodott lepényi mikrokeringés krónikus intrauterin hypoxiát eredményez, mely sejthalál folyamatokat indít el. Az érintett édesanyák, valamint egészséges várandósok vérmintáinak különböző időpontokban történő vizsgálatával célunk, hogy a markerek koncentrációja és kinetikája, valamint a betegség prognózisa, súlyossága, magzatra kifejtett hatása közötti összefüggéseket feltárjuk. Az uteroplacentáris keringést nemcsak a vérnyomás és az erek morfológiája, hanem a hemoreológiai paraméterek, a teljes vér és a plazma viszkozitása, hematokrit, vörösvérsejt aggregáció és deformabilitás is befolyásolja. Így célunk továbbá a preeclampsiás édesanyáknál és újszülöttjeiknél fellépő hemoreológiai változások azonosítása, és egészséges kontroll mintákkal történő összehasonlítása. Hosszútávon olyan reológiai paraméter azonosítására törekszünk, mely prediktív értékével hozzájárulhat a preeclampsia korai diagnózisához. Az újszülöttek születés után nyert vérmintáiból a korai adaptáció során fellépő időbeli változásokat vizsgáljuk, mely jelenleg a szakirodalomban kevéssé ismert. |
||
|
Dr. Késmárky Gábor |
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
A végtagok vér- és oxigén ellátását befolyásoló tényezők perifériás ütőérbetegségekben |
|
A perifériás ütőérbetegségek a népesség jelentős hányadát érintik, ugyanakkor e betegek helyes szekunder prevenciós és tüneti kezelése nagy mértékben elmarad más érbetegek ellátásához képest. Ezért célunk a hagyományos rizikófelmérésen és a klinikai diagnózis felállításán túl az életminőség javításának és a végtag megmentésének érdekében a végtagok vér- és oxigén ellátását befolyásoló tényezők felmérése a kardiológiai és angiológiai diagnosztika eszközeinek, a hemoreológiai paraméterek és a szöveti oxigéntenzió mérésének segítségével. Megvizsgáljuk azt is, hogy a különböző gyógyszeres és nem gyógyszeres eljárások miként befolyásolják e paramétereket. |
||
|
Dr. Késmárky Gábor
|
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
Kompressziós pólyázás alsó végtagi artériás keringésre gyakorolt hatásának vizsgálata különböző etiológiájú kórképekben |
|
Az ödéma az intersticiális térben lévő folyadék felszaporodásának következménye. Az intersticiális és intravaszkuláris tér közötti folyadékáramlást a kapillárisok mentén hidrosztatikus és onkotikus nyomásgrádiens befolyásolja. Az egyensúly megbomlását mind szisztémás, mind lokális tényezők okozhatják. Ezen tényezők a kapilláris hidrosztatikus nyomás emelkedését, a plazmavolumen növekedését, az onkotikus nyomás csökkenését, megnövekedett kapilláris permeabilitást vagy akár nyirokrendszeri obstrukciót okozhatnak, ezzel hozzájárulva az ödémaképződéshez. Az ödéma sok panaszt okoz, rontja az életminőséget, súlyos betegség állhat a hátterében, fertőződhet, sebképződéshez vezethet, és rontja vagy lehetetlenné teszi a sebgyógyulást. Kompressziós elasztikus pólyázással az ödéma eredményesen kezelhető, de az artériás keringést ronthatja. Ezért szeretnénk megvizsgálni ödémás alsó végtag esetén a kompressziós kezelés végtagkeringésre gyakorolt hatását nyiroködémás, krónikus vénás elégtelen, diabéteszes és perifériás verőérszűkületes betegekben. |
||
|
Dr. Koltai Katalin |
I.sz. Belgyógyászati Klinika |
Non-invazív angiológiai diagnosztika perifériás verőérbetegségre fokozott kockázattal rendelkező betegpopulációban |
|
A perifériás verőérbetegség (PAD) az érelmeszesedés egyik leggyakoribb klinikai megjelenési formája. A felfedezetlen vagy későn diagnosztizált perifériás verőérbetegek aránya igen magas, ami részben az ellátó rendszer hiányosságaira vezethető vissza, részben a valóban tünetszegény vagy az „álcázott” betegséggel függ össze. Vizsgálatunk célja magas és igen magas kockázatú betegcsoportokban a PAD előfordulásának felmérése, a non-invazív diagnosztikai eredmények közti összefüggés vizsgálata, a perifériás keringés hemodinamikai és hemoreológiai jellemzőinek összevetése. Célunk ezen felül a kritikus, végtagot fenyegető ischaemia stádiumában lévő betegeknél az aktuális állapotot és a végtag prognózist meghatározó hemodinamikai és hemoreológiai tényezők vizsgálata. |
||
|
Dr. Koltai Katalin |
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
A kóros glükóz anyagcsere hemoreológiai paraméterekre és a trombocita aggregációra kifejtett hatásainak vizsgálata |
|
A reológiai faktorok és a fokozott trombocita aggregabilitás szerepe ismert a diabeteses mikro-és makroangiopátia kialakulásában. A diabétesz hemoreológiai következményeinek fontos meghatározója a megfelelő vércukor-beállítás. Összefüggést találtak a vércukor-kontrollt jellemző paraméterek, a fibrinogén szint és a vörösvérsejt aggregáció között. A fibrinogén szint összefügg az inzulin rezisztenciával is. A fibrinogén fokozottan kötődik a GPIIb-IIIa receptorokhoz diabéteszesekben, és esetükben magasabb az aktiváció-függő adhéziós molekulákat, mint az aktivált GP IIb-IIIa-t, lizoszomális Gp53-t, trombospondint és P-szelektint expresszáló trombociták aránya. A plazma fibrinogén szint szintén emelkedett diabétesz esetén. A trombociták életideje csökken diabéteszben, ami hozzájárulhat ahhoz a megfigyeléshez, hogy cukorbetegekben csökken a trombocita aggregáció gátlók, mint az aszpirin vagy a clopidogrel hatásossága. Vizsgálataink során a kóros glükóz anyagcsere hatásait kívánjuk vizsgálni a reológiai faktorokra és a trombocita aggregációra különböző antidiabetikus terápiák mellett. |
||
|
Dr. Koltai Katalin, Dr. Endrei Dóra |
I.sz. Belgyógyászati Klinika |
A vénás thromboembólia klinikuma |
|
A vénás tromboembólia (VTE) együttes megnevezés, mely magába foglalja a mélyvénás thrombosist és a tüdőembóliát. A VTE gyakori, potenciálisan halálos, ismétlődésre hajlamos betegség. Szövődményeként kialakulhat infarctus pneumonia, krónikus vénás elégtelenség, pulmonalis hypertonia, ulcus cruris és ezek kapcsán rokkantság. A VTE jelentősége nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági jelentőséggel is bír, a gyakori szövődmények krónikus állapot kialakulásához vezethetnek. Az első VTE kialakulásának kockázata az életkorral együtt nő. Etiológiától függően a már egyszer VTE-t elszenvedett betegeknél eltérő a rekurrencia/kiújulás kockázata, mely nem provokált VTE esetén, ill. magas rizikójú thrombophilia fennállása mellett a legmagasabb. Vizsgálatunk célja a fekvő-és járóbetegellátásban VTE miatt hospitalizált betegeink tüneteinek, diagnosztikájának, rizikófaktorainak, terápiájának felmérése, nyomonkövetése a szövődmények megjelenése szempontjából. |
||
|
Dr. Márton Zsolt |
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
Prognosztikus tényezők vizsgálata kritikus állapotú betegeken |
|
Számos beteg kezelése során kiemelkedő jelentőségű lehet a diagnosztikai, terápiás algoritmusok felállításában a betegség várható kimenetele. Különös hangsúlyt kaphat a várható kimenetel becslése az egészségügyi ellátás során jelentős erőforrás igényű, kiterjesztett intenzív terápiára szoruló betegek esetében. A betegségsúlyossági rendszerek többsége a kezelést indokló diagnózisra alapozva becsüli meg a kimenetelt, ugyanakkor kritikus állapotú betegnél egyetlen diagnózis megjelölése gyakran nehézséget okoz. A beteg gyógyulását az aktuális és korábbi betegségek, ezek súlyossága, a beteg fiziológiai rezerv kapacitása, az alkalmazott terápiára és az arra adott válaszreakció együttesen határozzák meg. Mivel a betegség lefolyása dinamikus, a követésnek ill. a prognózis becslésnek is dinamikusnak kell lennie, azaz többször kell értékelnünk a követés során a betegség súlyosságát. Ugyanakkor a túl sok paramétert tartalmazó pontrendszerek bonyolultságuk miatt csökkentik saját használhatóságukat. A fentiek alapján folyamatos igény mutatkozik az egyszerűen használható, de nagy pontosságú prognosztikai markerek keresésére. Vizsgálatunk során a kritikus állapotú betegek körében vizsgáljuk új klinikai és biokémiai markerek használhatóságát a betegség súlyosságának, kimenetelének meghatározására. |
||
|
Dr. Márton Zsolt, Dr. Tóth Kálmán |
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
Hemoreológiai paraméterek jelentősége kritikus állapotú betegek esetében |
|
A vér reológiai tulajdonságai alapvető szerepet játszanak a szöveti oxigenizáció biztosításában, ezáltal a szövetek, szervek működésében. Megváltozott hemodinamikai viszonyok esetén a hemoreológiai paraméterek szerepe különösen hangsúlyossá válik. A vér folyási tulajdonságainak változása kóros perfúziós nyomások esetén alapvetően módosíthatja az egyes szervek vérellátását, ezáltal jelentős hatással lehet különböző szervek működésére. A vitális funkciókra kifejtett hatásuk révén a reológiai tényezők jelentősen befolyásolhatják a betegek túlélési esélyeit, a gyógyulás folyamatát és az esetleges maradandó károsodások kialakulását. Intenzív osztályon kezelt betegek esetében tervezzük vizsgálni a reológiai paraméterek összefüggéseit klinikai paraméterekkel, az állapot súlyosságát jelző mutatókkal, illetve a betegség kimenetelével. Tanulmányozni kívánjuk a reológiai paraméterek változásainak hatását a kórlefolyásra. |
||
|
Dr. Sándor Barbara
|
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
Hemoreológiai paraméterek vizsgálata intenzív ellátást igénylő neonatológiai kórképekben |
|
A koraszülés egyre gyakoribb, így jelentős kihívást jelent mind a szülészet- nőgyógyászat, mind a neonatológia és gyermekgyógyászat területén. Az állapotért felelős egyik lényeges rizikófaktor a preeclampsia. A betegség az egész szervezetet érintő vaszkuláris endoteliális károsodásként fogható fel, mely megnövekedett kapilláris permeabilitáshoz, mikrovaszkuláris trombusokhoz és megemelkedett perifériás ellenálláshoz vezet következményesen rontva a magzati tápanyag-, és oxigénellátást. Az uteroplacentáris keringést nemcsak a vérnyomás és az erek morfológiája, hanem a vér viszkozitása, így a hemoreológiai paraméterek, mint a plazma viszkozitás, hematokrit, vörösvérsejt aggregáció és deformabilitás is befolyásolja. A koraszülöttek mikrocirkulációja és létfontosságú szerveik vaszkularizációja fejletlenebb az érett újszülöttekhez viszonyítva. A zavart mikrokeringés következtében károsodik az agyi és egyéb létfontosságú szervek oxigén- és tápanyagellátása. Kompenzatórikusan változnak a reológiai paraméterek a mikrocirkuláció javítása érdekében. Célunk, hogy kimutassuk a preeclampsiás anyák és újszülöttjeikben fellépő hemoreológiai változásokat a születés pillanatában és az azt követő napokban, és ezen eredményeket egyéb okból terminus előtt született magzatok véréhez viszonyítsuk. Célunk továbbá a preeclampsia, HELLP-szindróma diagnózisakor, valamint a szüléskor nyert anyai vérmintákat elemezve a kórállapotért felelős okok hemoreológiai módszerekkel történő feltérképezése, majd ezek szerepének azonosítása az állapot kialakulásában, lehetőség szerint módot találva a primer és szekunder prevencióra. |
||
|
Dr. Sándor Barbara
|
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
A fizioterápia egészségügyi költségekre és mortalitásra gyakorolt jelentősége stabil koszorúér beteg hosszútávú kezelésében |
|
A kardiovaszkuláris mortalitás az elmúlt évek statisztikai adatai alapján folyamatos növekedést mutat az egész világon, és a tendenciákat áttekintve 2020-ra 25 millió halálesetért tehető majd felelőssé. Magyarország az 5. legrosszabb helyen áll a kardiovaszkuláris halálozási rangsorban. Habár hazánkban egyre több helyen elérhető a komplex kardiológiai rehabilitációs program, a stabil koszorúérbetegek mégis mindössze csak 10-15%-a veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A komplex kardiológiai rehabilitációs tevékenység során az életmódváltáshoz adott segítség költséghatékony és egészségmegőrző jelentősége vitathatatlan. Jelen kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk, milyen hatással van a gyógytornász által vezetett hosszútávú fizikai tréning a stabil koszorúérbetegek egészségügyi állapotára és a betegek egészségügyi ellátásának költségeire. A vizsgálatok során felmérjük egy a klinikánkon működő járóbeteg fizikai tréning program (mely a maga nemében egyedülálló), egy évente 3 hetes program (mely a gold standard) és egy komplex kardiológiai rehabilitációban nem résztvevő betegcsoportból álló kohort adatait. A primer adatgyűjtés eredményei és a NEAK egyénhez kötött nyilvántartásai a résztvevők TAJ számai segítségével lesznek majd összekapcsolhatóak. Tervezett betegszám kb. 200 fő. |
||
|
Dr. Sándor Barbara
|
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
A hirtelen szívhalál incidenciájának és rizikófaktorainak vizsgálata egy ambuláns fizikai tréning programban résztvevő krónikus koronária szindrómában szenvedő betegcsoportban |
|
Az ESC aktuálisan legfrissebb, 2020-ban megjelent ajánlása alapján a fizikai aktivitás minden stabil krónikus koronária szindrómában (CCS) szenvedő betegnek ajánlott. A fizikai aktvitás azonban igazi kétélű kard. Nem egészen tisztázott okból a hirtelen szívhalál rizikófaktoraként jelenik meg ugyanis az említett betegpopulációban. Fiatal verseny atlétákban (főként futóatléták, futballisták, teniszezők) ismert, hogy erős, megterhelő fizikai aktivitás alatt, ill. közvetlenül utána gyakrabban fordul elő hirtelen szívhalál (SCD). Az ok azonban többnyire nem közvetlenül a mozgás, hanem egy alapbetegség, aminek az egyensúlyát rontja a mozgás által kiváltott ischaemia, a magas szimpatikus aktivitás vagy kamrai ritmuszavarok. Ilyen eltérések a 35 év alatti korosztálynál a hypertrophiás cardiomyopathia, az arrithmogen jobb kamrai dysplasia, a veleszületett koronária-rendellenességek, preexitációs ritmuszavarok, channelopathiak. 35 éves korosztály felett már egyértelműen az atherosclerotikus szívbetegség áll a háttérben. Ezen betegeknél különösen fontos a rizikófaktorok (dohányzás, hypertonia, hypercholeterniaemia, az SCD családi halmozódása) felmérése és kezelése. Vizsgálatunk célja, hogy a PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Prevenciós és Rehabilitációs Tanszékén 1999 óta végzett közepes intenzitású ambuláns fizikai tréningen résztvevő, általunk CCS-el kezelt betegek között az SCD incidenciáját felmérjük, rizikófaktorokat azonosítsunk. A betegeket a valid adatgyűjtés miatt 2010-től retrospektív módon indítjuk el és napjainkig folytatjuk. A vizsgálatban választ keresünk arra a kérdésre, hogy van-e összefüggés a fizikai aktivitás hossza, intenzitása, a megszakítások és az SCD előfordulása között. Retrospektíven az elektronikus adatbázisunk felhasználásával adatokat gyűjtünk a beválogatott betegek adatairól. A primer adatgyűjtés eredményei és a NEAK egyénhez kötött halálozási nyilvántartásai a résztvevők TAJ számai segítségével lesznek majd összekapcsolhatóak. |
||
|
Dr. Szabados Eszter |
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
Kórházi kezelésre szoruló Covid-19 pozitív betegek kardiológiai vonatkozásainak vizsgálata |
|
Kórházban kezelt Covid-19 fertőzöttek adatbázisának vizsgálata. Kardiológiai co-morbiditások, esetleges gyógyszer interakciók és kardiális szövődmények vizsgálata a rendelkezésre álló adatok alapján. |
||
|
Dr. Tóth Kálmán, Dr. Kenyeres Péter |
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
Transztelefonikus EKG (TTEKG) elektív esetek retrospektív feldolgozása |
|
Téma: Retrospektív multicentrikus vizsgálat, amiben a kijelölt időtartamban analizáljuk a centrumokba érkezett betegek panaszait és primer, panaszmentes állapotban készített EKG adatait, ismert rizikófaktorait, majd a referencia EKG-kat összevetjük a panaszok során küldött TTEKG jelekkel. Primer végpont: a kardiológus szakorvos által a fenti információk alapján értékelt TTEKG segítségével elérhető diagnosztikus pontossági mutatók javulása. Szekunder végpont: A kezelési stratégiák és beteg utak változása. A rendszer segítségével elérhető eü. költségnyereség (cost-benefit) igazolása. Betegbevonási időtartam 2 év A vizsgálat célja: a TTEKG diagnosztikát segítő szerepének igazolása az aktuálisan panaszmentes, de rendszeres és releváns kardiális panaszokkal jelentkező betegek esetében. A módszer költséghatékonyságának vizsgálata.
|
||
|
Dr. Tóth Kálmán Dr. Késmárky Gábor |
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
Hemoreológiai paraméterek alakulása klinikai betegcsoportokban. Diagnosztikai és prognosztikai megfontolások |
|
A vér áramlási tulajdonsága, a vérsejtek jellemzői számos megbetegedés kapcsán eltérnek a normálistól; néha ezek a változások felelnek a tünetek előidézéséért, máskor csak kofaktorai a betegség kialakulásának. A hemoreológiai paraméterek értékes segítséget nyújthatnak a rizikóbecslésben és a differenciáldiagnosztikában. Laboratóriumunkban különböző betegcsoportok hemoreológiai felmérését végezzük (plazma és teljes vér viszkozitás, vörösvérsejt deformabilitás és aggregáció, vérlemezke aggregáció), a kapott eredményeket más klinikai paraméterekkel vetjük össze. Újonnan képzett mutatók, pl. a vér oxigénszállító kapacitását jellemző hematokrit/vérviszkozitás arány használhatóságát is vizsgáljuk. |
||
|
Dr. Vorobcsuk András |
Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvári Egyetem |
Invazív és non-invazív haemodinamikai vizsgálatok prognózis meghatározására infarktusos állatmodellben |
|
A szívinfarktus napjainkban vezető halálokai közé tartozik. Az elmúlt években több kísérlet is kiváló eredménnyel zárult, amely -sertés állatmodelleken- infarktus indukálására, nyomon követésére, majd különböző gyógykezelési eljárások tesztelésére irányult. Napjaink egyik legjelentősebb kardiovaszkuláris kutatási iránya, a 90 perces ballon érelzárással mesterségesen okozott akut miokardiális infarktus késői kontraszt halmozásos MR vagy dual-source CT-vel történő detektálása és terápiás kezelése. Munkánk során törpe sertésfajták felnőtt egyedein akut, illetve krónikus – akár több éves utánkövetési periódust felölelő – kardiovaszkuláris kísérleteket vagy a kizárólag felnőttkorban előforduló betegségek tanulmányozását célzó állatkísérletek tervezünk prognózis, illetve terápiás hatékonyság megítélése céljából.
|
||
|
Péter Kenyeres MD |
1st Department of Medicine |
Erythrocyte deformability measurements with ektacytometry. Methodical pitfalls. |
|
Hemorheology concerns both the global flow properties of blood and the unique properties of certain components. Ektacytometry is used to describe erythrocyte deformability. It measures the extent of deformation that various known stresses cause to cells. Results are not only affected by the physical properties of the intact cells but may be biased by changes due to manipulation with the cells and measurement circumstances as well. The study aims to uncover methodical pitfalls. We aim to set up measurement standards where bias of results is minimal. We also seek transformation methods to make results of measurements performed among different circumstances comparable. |
||
|
Gábor Késmárky MD
|
1st Department of Medicine |
Effect of compression elastic bandage on lower limb circulation in diseases of various etiology |
|
Oedema is a consequence of fluid accumulation within the interstitial space. Direction of fluid flow between the interstitial and intravascular space is determined by hydrostatic and oncotic pressure gradients. Imbalance can be resulted from local or systemic factors which can provoke increase in capillary hydrostatic pressure, plasma volume, capillary pemeability, or decrease in oncotic pressure. Oedema causes complaints and impairs life-quality; severe disease could be in the background. Permanent oedema could be infected and hinder would healing. Compresion elastic bandage can reduce oedema efficiently, but it could decrease arterial circulation. In this study the effect of compression elastic bandage on limb circulation is examined in patients with lymphatic oedema, chronic venous insufficiency, diabetes mellitus and peripheral artery disease. |
||
|
Gábor Késmárky MD |
1st Department of Medicine |
Investigation of variables affecting blood and oxygen supplementation in peripheral arterial diseases |
|
A significant part of the population suffers from peripheral arterial diseases but the awareness of these diseases is much lower, the secondary prevention and even the symptomatic treatment are inappropriate frequently compared to the cardiovascular disorders. Therefore we are aiming to investigate those factors which can affect the blood and oxygen supplementation of the extremities performing cardiological, angiological, haemorheological and tissue oxygen tension examinations in order to be able to salvage the limbs and improve life quality. We examine the effects of the various pharmacological and non-pharmacological therapies on these variables and limb survival. |
||
|
Gabor Kesmarky MD, Katalin Koltai MD |
1st Department of Medicine |
Non-invasive angiological diagnostic tests in patients at high risk of peripheral artery disease |
|
Peripheral artery disease (PAD) is one of the most common clinical manifestations of atherosclerosis. The rate of undiscovered or late-diagnosed PAD is very high. Its reasons originate partially from the deficiencies in our health care system, partially from masked PAD. The aim of our study is to survey the incidence of PAD in high and very high risk populations, to examine the correlation between various non-invasive diagnostic tests and compare the hemodynamic and hemorheologic variables of the peripheral circulation. We investigate the hemodynamic and hemorheologic parameters as prognostic factors in patients with critical limb ischaemia. |
||
|
1st Department of Medicine |
Effects of impaired glucose metabolism on hemorheological parameters and platelet aggregation |
|
|
Rheological factors and increased platelet aggregation are convincingly implicated in the development of micro- and macrovascular diseases associated with diabetes mellitus. Glycemic control seems to be a major factor to determine the hemorheological consequences of diabetes. Positive associations have been found between parameters of glycemic control, fibrinogen levels and red blood cell aggregation; fibrinogen levels are also correlated to insulin resistance. The binding of fibrinogen to the GP IIb-IIIa receptor is increased in diabetic patients, and they also have a higher ratio of platelets expressing activation-dependent adhesion molecules such as activated GPIIb-IIIa, lysosomal Gp53, thrombospondin and P-selectin; plasma fibrinogen levels are also increased in diabetes. Platelets may interact with glycosylated low density lipoproteins, von Willebrand factor or immune complexes, and platelet turnover may be shortened in diabetes, thereby contributing to the observation that antiplatelet agents such as aspirin and clopidogrel have a diminished effect in these patients. We aim to study the effects of impaired glucose metabolism on hemorheological parameters, platelet activation and aggregation in patients treated with different antidiabetic regimens. |
||
|
Dora Endrei MD |
1st Department of Medicine |
Clinical aspects of the venous thromboembolism |
|
Venous thromboembolism (VTE) includes deep vein thrombosis and pulmonary embolism. VTE is a common, potentially fatal, often recurring disease. As a complication, infarct pneumonia, chronic venous insufficiency, pulmonary hypertension, ulcus cruris, and disability can occur. The importance of VTE is not only a health issue but also of economic importance, with frequent complications leading to chronic conditions. The risk of developing the first VTE increases with age. The risk of recurrence depends on the etiology in patients who previously underwent VTE. It is highest in patients with unprovoked VTE or in patients with a high risk thrombophilia. The aim of our study is to assess the symptoms, diagnosis, risk factors, therapy, and follow-up of our VTE patients both in inpatient and outpatient care in regard to the appearance of complications. |
||
|
Kálmán Tóth MD, Gábor Késmárky MD |
1st Department of Medicine |
Hemorheological variables in various diseases. Diagnostic and prognostic implications |
|
Blood flow properties and blood cell characteristics can be altered in several diseases: they can provoke symptoms in a part of diseases or they can be co-factors in other ones. The haemorheological parameters could be valuable in risk stratification and diagnostics. In our laboratory haemorheological investigations are performed at various patient populations: plasma and whole blood viscosity, red blood cell aggregation and deformability, platelet aggregation are measured and they are analysed in respect of clinical parameters. The clinical usefulness of a novel variable, haematocrit and blood viscosity ratio characterising the oxygen carrying capacity of blood is evaluated. |
||
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
|
Dr. Kobolka István |
Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ |
Komplex foglalkozás-egészségügyi felmérések |
|
A munkavégzés, illetve a munkára való alkalmasság fontos tényezői az ember mindennapjainak. A munkanélküliség (akár az állás elvesztése, akár fizikális korlátok okán) egyértelműen kedvezőtlen szociális és egészségügyi következményekkel jár. A munkaképesség vizsgálata illetve annak meghatározásának módszerei az általános orvosi gyakorlatba nem épültek be. Az orvosképzés meghatározó részét sem képezik, hiszen az döntően a betegségek kialakulásának mechanizmusaira és a kórképek ellátására fókuszál; sem a rehabilitáció, sem a későbbi munkába/korábbi életmenethez való visszatérés elősegítése/megítélése nem képezik a tananyag szerves részét. Többféle módszer áll rendelkezésre állapotfelmérés céljából, a legegyszerűbb kérdőíves felmérésektől kezdve a számítógépes alapú vizsgálatokig, mely utóbbiak a legobjektívebbek. A fizikális vizsgálatot mindazonáltal célszerű kiegészíteni cardiovascularis rizikóprofil felméréssel és pszichometriás vizsgálatokkal is. Intenzív kutatások ellenére sem áll rendelkezésre egyértelmű standard a munkaképesség megítélésre. Programunk célja a munkaképesség vizsgálat komplex szemléletének tudományos kialakítása, mely a későbbiekben gyakorlati felhasználásra is kerülhet. Vizsgálataink középpontjában többek között a cardiovascularis megelőzés, a kiégés, a krónikus fájdalom foglalkoztatásra gyakorolt hatásai és az újonnan azonosított munkával összefüggő addikciók (pl. internet függőség) állnak. |
||
|
Dr. Kobolka István
|
Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ |
A speciális feladatokat végző szervezeteknél munkaegészségügy szerepének változása |
|
A munkavállalók egészségének, biztonságának megőrzése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az adott munkakörrel járó kockázatok figyelembevételével történő egészségi alkalmasság (vagy alkalmatlanság) szakszerű megítélésére a munkavégzés különböző fázisaihoz kötődően. A globális környezeti és gazdasági változások hatásai, következményei a munkavégzés feltételrendszerében is új kihívásokat generáltak (pszichés terhelés növekedése, környezeti állapot, változó kompetenciaigény stb.). Különös figyelmet érdemel a negatív stressz, munkahelyi pszicho terror és kiégés jelensége. Összefüggésekben kiértékelve, elemezve árnyalt képet kaphatunk a hatékony védőfaktorok szerepére vonatkozóan. |
||
|
Dr. Kobolka István, Dr. Zádori Iván
|
Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ |
A munkaegészségügy szerepének és orientációjának változása kiemelten speciális feladatokat végző szervezeteknél |
|
A jelenleg megfigyelhető globális környezeti és gazdasági változások olyan hatásokat idéztek elő a munkavégzés feltételrendszerében, melyek megnövelték a munkaegészségügyi szaktevékenység jelentőségét, szerepének, feladatainak átgondolását teszik szükségessé. A folyamat nem zárult le. A várható változások újabb kihívásokat jelentenek majd a gazdálkodó szervezetek és a velük együttműködő munkaegészségügyi szaktevékenységet végzők számára. Ez különösen érezhető a speciális tudást, képességet igénylő sok estben nagy fegyelmet követelő szervezeteknél, vállalatoknál (hadi ipari vállalatok, őrzés védelmi szervezetek stb.). A munkavállalók egészségének, biztonságának megőrzése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az adott munkakörrel járó kockázatok figyelembevételével történő egészségi alkalmasság (vagy alkalmatlanság) szakszerű megítélésére a munkavégzés különböző fázisaihoz kötődően. A munkaegészségügy fogalmához kapcsolódó tevékenységek szerteágazó köre a feltételrendszer állandósága és az érintettek hatékony kommunikációja esetén viszonylag jól behatárolható és ütemezhető feladatsor teljesítését jelentette, azonban az elmúlt években megfigyelhető felgyorsult globális környezeti és gazdasági változások nyomán olyan összetett hatásrendszer alakult ki, mely többek között a munkaegészségügy jelentőségét nagymértékben emelte, szükségessé téve ezzel együtt szerepének és feladatainak újragondolását, átalakítását, folyamatos fejlesztését. A globális környezeti és gazdasági változások hatásai, következményei a munkavégzés feltételrendszerében is új kihívásokat generáltak (pszichés terhelés növekedése, környezeti állapot, változó kompetenciaigény stb.). A munkavédelem, munkabiztonság és munkaegészségügy által alkotott rendszerből a munkaegészségügy szerepének és orientációjának prognosztizálható változásának vizsgálatát és az ehhez kapcsolódó feladatok irányának, körének meghatározását végezzük el. |
||
|
|
Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigiénés Központ |
Az egészségi állapot munkaképességre gyakorolt hatásának vizsgálata |
|
A munka, mint anyagi és társadalmi haszonnal járó tevékenység, érték. Lehetőségeit az egyén munkavégző képessége határolja be. Elvesztése, vagy megváltozása önmagában is traumatikus élmény, az egyén fizikális, pszichés, társadalmi életlehetőségeire, továbbá öndefiníciójára és önértékelésére is igen nagy hatással bír. Amennyiben tehát valakinek módja és lehetősége van az értékteremtő munkavégzésre, az anyagi biztonságon túl számos egyéb értéket is létrehoz. A munkaképesség megváltozása több hatás eredőjeként következhet be. Oka lehet természetes folyamat, úgymint az öregedéssel járó fiziológiai változások. Jellemzően munkaképesség csökkenést okoznak olyan, a morbiditási statisztikákban felülreprezentált betegségek, mint a mozgásszervek megbetegedései, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. A munkaképesség komponenseinek objektív vizsgálatára alkalmas az ErgoScope munkaszimulációs rendszer. Az ErgoScope rendszer képes különböző munkahelyek munkakörnyezeti sajátosságainak szimulálására, ahol is az egyes munkahelyeken a vizsgálandó személyeknek különböző feladatokat kell elvégezniük speciális mérőeszközök segítségével. A rendszer a mérések (statikus/dinamikus erőmérés, ülve végzett munkák vizsgálata, helyben, egész testtel végzett mozgások vizsgálata, fiziológiai vizsgálatok, úgymint: EKG, testhőmérséklet, légzés és vérgáz analízis) eredményeit kép formájában, szabványos DICOM felületeken, a szerver munkaállomáson futó PACS rendszer tárolja és archiválja. A rendszer mérési eredményei és összehasonlító vizsgálata lehetővé teszik a vizsgált személy számára a neki leginkább megfelelő munkakörbe/munkakörülmények közé történő biztonságos visszatérést. Kutatásunk célja a munkavégző képesség, illetve változásának vizsgálata kiemelten az alábbi esetekben: a.) Az idős életkor sajátosságainak vizsgálata. A munkaképesség objektív összehasonlítása korcsoportonként, a korral járó változások számszerűsítése. Célunk szakszerű ajánlások megfogalmazása az időskori munkavégzés elősegítésére, valamint a munkakörülmények optimalizálására. b.) Rehabilitáció és szakszerű gondozás hatásai a szív- és érrendszeri megbetegedések manifesztálódása okozta munkaképesség változásokra. - Vizsgálni tervezzük a kardiológiai események okozta munkaképesség változást, összevetve a kardiológiai rehabilitációs kezelés előtt és után tapasztalható állapotot. - Vizsgálni tervezzük a stroke történések okozta munkaképesség változást, összevetve a neurológiai rehabilitációs kezelés előtt és után tapasztalható állapotot. Mindkét betegcsoport esetben célunk a rehabilitációs kezelés előtti és utáni állapotban tapasztalható objektív, munkaképességet meghatározó paraméterek összevetése. A vizsgálat célja a kezelések manifeszt hatásainak kvantitatív meghatározása, protokoll kifejlesztése a kezelés egyéni hatékonyságának mérésére, valamint ajánlások kidolgozása a további foglalkoztatással kapcsolatosan. |
||
|
Dr. Zádori Iván |
PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar |
Munkaerőpiaci kihívások és foglalkozás-egészségügyi válaszok a 21. században |
|
A tématerülethez kapcsolódó kutatások és empirikus vizsgálatok célja a munkaerőpiaci folyamatok feltárása, valamint a foglalkoztatást gátló és elősegítő tényezők feltérképezése, amelyek sok esetben a foglalkoztatottak általános egészségi állapotával, a munkaképesség és az egészségi állapot megőrzésével és javításával állnak szoros kapcsolatban. A várható eredmények lehetővé teszik olyan programok megfogalmazását, kidolgozását és megvalósítását, amelyek részben foglalkozás-egészségügyi fejlesztéseket alapozhatnak meg, részben pedig hozzájárulhatnak egy-egy adott térség foglalkoztatási helyzetének javításához és közvetve a foglalkoztatási színvonal növeléséhez. A 21. századi gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok, a munkaerőpiac, foglalkoztatás és emberi erőforrás-fejlesztés foglalkozás-egészségügyi hátterének és összefüggéseinek feltérképezése hozzájárulhat a vizsgált területek munkaerőpiaci folyamatainak megértéséhez, az aktív munkaerőpiaci eszközök hatékony alkalmazásának elősegítéséhez, valamint az adott területek munkaerőpiaci és foglalkoztatási helyzetének javításához, legyen szó egy adott térség gazdasági felzárkóztatásához történő hozzájárulásról, a szakemberszükséglet biztosításáról, a fiatalok helyben tartásáról, vagy éppen az idősebb generációk, hátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok számára nyújtott képzési programokról. A témakiírás a meghatározó orvostudományi fókusz mellett a munkaképesség-mérés és foglalkozási rehabilitáció, valamint az egészségmegőrzésen, prevención alapuló munkaerő-fejlesztés komplex, interdiszciplináris megközelítésére koncentrál. |
||
|
István Kobolka MD |
Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ |
COMPLEX WORKING CAPACITY ASSESSMENTS |
|
Having work and being able to work are considered important requirements for being a full member of society. Work is an essential part of life and inability to work has a negative impact on health and quality of life. However, working capacity evaluation is not an essential part of either routine medical assessment or medical education. Medical teaching focuses only on the pathomechanism and acute management of different diseases, the role rehabilitation (after an acute illness) and the ways of returning to work are usually neglected. Beyond the evaluation of physical impairment, functional limitations are measured by a wide range of different methods from standardized questionnaires to software-based evaluations. An ideal evaluation contains physical examination, psychological tests and cardiovascular risk assessment. Despite of extensive research of the topic there is still no evidence based evaluation method. The aim of our program is to develop the scientific standards of functional capacity evaluation and to transform it into routine daily practice. Included main topics are (but not limited to) cardiovascular risk assessment, burnout, the holistic approach of chronic pain and work addictions (mainly internet addiction). |
||
MŰVELETI MEDICINA
|
Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ |
Migrációs tendenciák, bekövetkezett változások, kiemelten az egészségügyi biztonság szemszögéből |
|
|
A migráció és az egészségügyi biztonság térbeli aspektusait és az ehhez kapcsolható összefüggéseket vizsgálva segítse a szakemberek munkájának hatékonyságát. Vizsgálja azon konfliktusokat, amelyek a migrációt generálja, illetve azok egészségügyi kihatásait. Magyarországnak is különböző kihívásoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy a Schengeni normáknak megfeleljen. Ebből adódóan a korábbi tapasztalatokat hasznosítva, és az új technikai lehetőségeket maximálisan felhasználva (informatika, digitális topográfia, hírközlés stb.) új elvekre épített eü -biztonsági, és migrációs egészségügyi elemzéseket kell elvégezni, majd az eredményeket folyamatosan pontosítani és felhasználni. |
||
|
Dr. Kobolka István |
Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ |
A migráció egészségügyi kihívásai kiemelten Közép- és Kelet-Európában kihatásai hazánkra |
|
A migráció egészségügyi vonatkozásait, egészségügyi-biztonsági kihívásait, kockázatait vizsgálva Közép- és Kelet-Európában, fontos megvizsgálni a bevándorló tömeg egészségügyi állapotát, valamint az általuk igénybe vett (vehető) egészségügyi ellátást. Másrészt lényeges a migrációs útvonalak által érintett országok közegészségügyi és járványtani intézeteinek adatait begyűjtve és azokat elemezve képet kaphatunk a migráció egészségügyi következményeiről, potenciális új vagy a régió számára addig kevésbé ismert betegségek megjelenéséről. Lényeges kutatási terület a migráció útján érkező letelepedők, munkába állása során a foglalkozás egészségügyi vizsgálatok esetleges változásai, egészségügyi ellátásra gyakorolt hatásai. |
||
|
Dr. Marek Erika |
Műveleti Medicina Tanszék |
Promoting Refugees’ Health in Jordan with Consideration to Public Health Safety in Europe." |
|
Migration crisis, including forced migration is one of the most significant global challenges. The Syrian conflict has resulted in the largest refugee crisis since World War II, with almost 5 million refugees fleeing to neighbouring countries, and thousands fleeing towards Europe as long-term settling asylum-seekers. Al-Zaatari camp in Northern Jordan has hosted almost 80.000 Syrian Refugees, and it is the largest Syrian Refugees camp in the world. The needs of refugees have exceeded the camp’s design, forming sanitation problems and making it difficult to get good quality health care, which prioritizes urgent health care needs only. Overall, refugees are the most vulnerable category in a crisis, and as long as this conflict continues in Syria, most refugees cannot return and therefore their health needs are likely to require assistance in the refugee setting. On the other hand, European societies and healthcare providers also need to be more prepared to a potential new wave of refugees from the Middle-Eastern conflict regions. Ph.D candidate shall design and conduct a research in order to assess the health status of refugees in Jordan, to recognize their health needs and challenges, specifically the prevalence of chronic diseases, communicable diseases, physical injuries, emotional and mental health problems, and barriers to access adequate health care with a special focus on considering the public health consequences of a potential new, increased migration influx of Syrian refugees towards Europe in the future. |
||
|
Dr. Kobolka István, Dr. Zádori Iván |
Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ |
A migráció egészségügyi kihívásai kiemelten Közép- és Kelet-Európában, illetve a Mashreq régióban |
|
A 2015-ös menekültválság felkészületlenül érte egész Európát, de legfőképpen a Nyugat-balkáni útvonal országait. A világ nyugtalan régióiból - különösen a nyugat-ázsiai, afrikai és dél-ázsiai országokból - érkező migráns-tömeg komoly kihívások elé állítja az európai társadalmakat, kormányokat, egészségügyi szervezeteket. A migráció egészségügyi vonatkozásait, egészségügyi-biztonsági kihívásait, kockázatait vizsgálva Közép- és Kelet-Európában, illetve a Mashreq régióban fontos megvizsgálni a bevándorló tömeg egészségügyi állapotát, valamint az általuk igénybe vett (vehető) egészségügyi ellátást. Másrészt lényeges a migrációs útvonalak által érintett országok közegészségügyi és járványtani intézeteinek adatait begyűjtve és azokat elemezve képet kaphatunk a migráció egészségügyi következményeiről, potenciális új vagy a régió számára addig kevésbé ismert betegségek megjelenéséről. A migrációs útvonal vizsgálata közegészségügyi és járványtani adatok segítségével, potenciális trendek és tendenciák megismerése, a migrációs hullám az érintett régió egészségügyi helyzetére gyakorolt hatásának vizsgálata. Lényeges kutatási terület a migráció útján érkező letelepedők, munkába állása során a foglalkozás egészségügyi vizsgálatok esetleges változásai, egészségügyi ellátásra gyakorolt hatásai. Külön vizsgálati tényező az említett térségből oktatási-migrációval érkezők (egyetemeken tanuló, majd EU-ban letelepedők) foglalkozás egészségügyi vizsgálatának alakulása. |
||
|
Dr. Zádori Iván |
Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ |
Az egészségügyi – migráció turizmusra gyakorolt hatása. Egészségturizmus vizsgálata |
|
A téma kutatások elsősorban a turizmus és az egészségügy területéről kerülnek ki. Azonban a két kutatási terület közötti átjárhatóság nem tökéletes. Az egészségturizmus világszerte oly módon fejlődik, hogy a turisták akár a legmodernebb, (ugyanakkor nem biztos, hogy a legbiztonságosabb) gyógyító eljárásokért, kezelésekért is hajlandók útra kelni. A globális egészségturizmus terjeszkedésese annak dinamikus helyi változásai következtében az egészségügyi piacok átalakulóban vannak. A jelenség nem minden érintett számára egyértelmű folyamat. A mai viszonylatban már nem kifejezetten csak természeti adottságokhoz, hanem kiemelkedő technológiai és orvosi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Kedvező esetben a jó természeti adottság megléte és a korszerű orvosi technológia alkalmazása előnyt jelenthet, de nem jelent kizárólagosságot a kereslet választása során. A kutatás irányultsága kiterjed az egészségügyi migráció szociális, illetve multikulturális, vallási szempontjaira és ezek fontosságára az orvosi és mentálhigiénés ellátásban. |
||
|
Dr. Kobolka István, Dr. Zádori Iván |
Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ |
A légimentési képesség kialakításának gazdasági és pénzügyi háttere |
|
A témakutatás célja, hogy magyar példán - nemzetközi kitekintéssel - bemutassa egy független légimentési képesség kialakításának a pénzügyi/gazdasági hátterét, új lehetőségeket feltárva. Felépíteni egy légimentési rendszert, megvizsgálva annak komplexitását, a működési, technológiai, földrajzi és human erőforrás jellegű kihívások tükrében. Általánosságban elmondható, hogy minden repüléssel kapcsolatos szolgáltatás alappillére a biztonság. Ugyanakkor megfelelő pénzügyi háttér nélkül a biztonságos működés nem elérhető. A forrásszerzés mikéntjétől függetlenül a pénzeszközök hatékony elosztása határozza meg végül a szolgáltatás minőségét. Ezért második lépésként a tipikus finanszírozási alternatívák kerülnek feltérképezésre, (a magyar egészségügyi követelményekre és lehetőségekre építve), amit a kezdeti beruházások követnek, tekintettel a flotta beszerzésére és az egyéb kapcsolódó eszközök megvásárlására. Ez az infrastruktúra fogja meghatározni a működés költségét, a karbantartási költségeket, képzési ráfordításokat és biztosítási követelményeket. |
||
|
Dr. Kobolka István, Dr. Zádori Iván |
Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ |
A Speciális Prehospitális Ellátó Csoport (SPEC) rendszerszintű bevezetésének és tovább fejlesztésének lehetőségei Magyarországon |
|
A kutatás célja hazánk egészségügyi biztonságának erősítése, az egészségügyi válsághelyzet kezelési feladatokban kiemelkedő szerepet játszó szakemberek, szakértők képzése, továbbképzése. Alapvető fontosságú a felkészülés a migrációs nyomás indukálta helyzetekre, CBRN (kémiai, biológiai, sugárzási és nukleáris) események egészségügyi következményeinek helyszíni kezelésére, az egészségügyi válsághelyzetek, járványok, katasztrófák egészségügyi következményeinek felszámolására történő felkészülés és a hatékony együttműködés fejlesztése. |
||
|
Dr. Kobolka István, Dr. Zádori Iván |
Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ |
A holland és magyar egészségügyi rendszer összehasonlító vizsgálata |
|
Magyarország GDP-jának a 8%-át emészti fel az egészségügy fenntartása. Az 1940-es évek óta államilag finanszírozott egészségügyi rendszerről van szó, melyet sem a terv-, sem a piacgazdaság iránt elkötelezett kormányoknak nem sikerült megreformálni a modern Európában elvárható szinten, így a magyar egészségügy a mai napokban is az utolsók között szerepel a felmérésekben. Ezzel szembe állítjuk Hollandiát, ami a több biztosítós rendszerével az Európai Unió legjobb egészségügyi rendszerét tudhatja magáénak. A kutatás fő iránya, hogy a több biztosítón alapú, adózás útján finanszírozott egészségügyi rendszer miért teljesít jobban az egybiztosítós, járulékból finanszírozott rendszerrel szemben, figyelembe véve az ország specifikumait. Rendszer szinten vizsgáljuk a két ország egészségügyének összehasonlítását. Vizsgálat alá kerülnek a magyar és holland egészségügyi rendszer szereplői. Mire épül a két ország egészségügyi rendszere? Kutatásunk kiterjed a Betegjogokra, alapelvekre (hozzáférhetőség, szolidaritás, minőségre törekvés), egészségbiztosítási törvényre és annak szereplőire. Mik az egészségügyi rendszert felügyelő hatóságok, ezek hogyan működnek, milyen gyakran vizsgálják felül őket? Melyek az állam funkciói? A holland kormány felelős az egészségügyi ellátás elérhetőségéért és minőségéért, de nem felelős az igazgatásáért. Hogyan néz ki ez Magyarországon? Milyen finanszírozási csatornák léteznek és ezek hogyan kapcsolódnak? Milyen ármegállapítási mechanizmusok léteznek? Mik azok a DBC-k? Hogyan alakulnak a biztosítások díjai? Hogyan veszik számba a kórházi teljesítményt? Miért fontos elem a szabad orvosválasztás lehetősége mindkét országban? Milyen az orvosi bér összetétele háziorvosi, járó- és fekvőbeteg ellátó orvosoknál, specialistáknál és fogorvosoknál? Milyen a kórházi ágyak eloszlása? Valóban szükség van-e sok kórházi ágyra? Mit jelent a sok? Járvány idején vagy „normál” időszakban? Az egészségturizmus területén miért profitál jobban Magyarország? Melyek az egészségügyi szolgáltatók piacra lépésének feltételei? A gazdasági kérdéseken túl kutatjuk a beteg szemszögéből is a témakört. |
||
|
Dr. Marek Erika |
Műveleti Medicina Tanszék |
Új selyemutak illetve más kereskedelmi utak és annak egészségügyi vonzatai Európában, illetve Magyarországon |
|
Az Európába irányuló felgyorsult migráció új egészségügyi kihívásokat és epidemiológiai kockázatokat jelent kontinensünkön, melyek közül az egyik legfontosabb az oltások hiányában újra-megjelenő, Európában már-már elfeledett betegségek jelentik. Továbbá, a növekvő migránsáradat fokozott terhet ró az európai országok közegészségügyi és járványügyi rendszerére. A kutatás célja: feltérképezni az új Selyemutak potenciális járványügyi és közegészségügyi veszélyeit, és annak lehetséges hatását a befogadó európai országok közegészségügyi ellátórendszerére. Vizsgálni a közel-keleti országokból érkező menekültek egészégügyi állapotát, összehasonlítva az ugyanabból a régióból érkező Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal Magyarországra érkező diákok egészségügyi állapotával, és a küldő ország közegészségügyi helyzetével. Feltérképezni és összesíteni az új Selyemút által érintett országok járványtani és közegészségügyi adatait, rávilágítani a migránsok betegségeinek gyökereire, mely által képet kaphatunk a közel-keleti térségből kiinduló migráció egészségügyi vonatkozásairól és felkészülhetünk egy esetleges újabb migrációs krízis közegészségügyi kihívásaira. |
||
Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola (D93)
|
Dr. Tóth Kálmán, Dr. Rábai Miklós |
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
Oxidatív stressz hatása a vér és vérsejtek tulajdonságaira. Az antioxidánsok védő hatásának vizsgálata |
|
Számos betegség kialakulásában játszik szerepet az oxidatív károsodás. Ezek a folyamatok a vérsejteket sem kímélik, így ha megfigyeljük a vérsejtek tulajdonságaiban bekövetkező változásokat, következtethetünk az oxidatív stressz mértékére. Legmarkánsabban a vörösvérsejtek deformálhatósága romlik, ezt filtrációval és ektacitometriával számszerűsítjük. Keressük az oxidatív károsodás modellezésére alkalmas egyéb paramétereket is. Ha az oxidációindukciót bizonyos anyagok jelenlétében végezzük, a károsodás részben kivédhető, így a modell segítségével az ilyen anyagok protektív antioxidáns hatását is mérjük. |
||
|
Dr. Halmosi Róbert
|
I. sz. Belgyógyászati Klinika |
A pitvarfibrilláció mechanizmusai, és kezelésének farmakológiai lehetőségei |
|
A pitvarfibrilláció (PF) a leggyakoribb krónikus ritmuszavar, mely jelentősen növeli a kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást, hiszen növeli a szívelégtelenség és stroke rizikóját. A PF prevalenciája a kor előrehaladtával növekszik, idős betegeken eléri a 10-20%-ot is. Korábbi eredményeink alapján a PARP-1 enzim gátlása hatékonyan mérsékli a különféle etiológiai tényezők (posztinfarktusos, hipertenzió indukálta) által okozott szívelégtelenséget. E hatás hátterében a prosurvival jelátviteli faktorok (Akt-1/GSK-3β, PKCε) fokozott foszforilációja és a maladaptív remodellingben szerepet játszó faktorok (PKCα/β, p38-MAPK, JNK) gátlása is szerepet játszik Ezért a PARP-gátlás a maladaptív remodelling legjelentősebb faktorának, a fibrózisnak a mérséklésében is jelentős szerepet játszik. A téma keretében az abdominális aortaszűkítéssel kiváltott következményes fibrotikus átépülés talaján kialakult pitvarfibrillációt, illetve a PARP-enzim gátlásának hatását kívánjuk vizsgálni ezekben a folyamatokban. Kísérletünket olaparib nevű PARP-gátlóval végezzük. A kísérletek során kapott eredmények hozzájárulhatnak a pitvarfibrilláció kialakulásának jobb megértéséhez és új terápiás eljárások kifejlesztéséhez. |
||